Ermera- (1/8/2024), Ministério Agricultura Pecuária Pescas no Floresta liu husi Diresaun Nasionál Peskiza no Estatistica hahu halo levantamentu survei no foti amostra rai hodi halo programa mapamentu ba área potensial Agrikultura iha Timor-leste, rezultadu amostra ne’e hodi teste analiza laboratoirum atu bele identifika tipu rai no nutritivu rai nian iha kada Munisípiu nune’e Ministério halo planu orsamentu bazeia ba dadus ne’ebé adekuadu no fixu.
Diretór Nasionál Peskiza no Estatistica, Cesar José da Cruz, wanhira ekipa Media Agricutura halo entrevista esplika katak, programa halo levantamentu no foti amostra rai ne’e Ministério Agricultura servisu hamutuk ho Universidade Udayana Bali ne’eduni objetivu atu bele halo teste analiza laboratorium hodi hatene kada munísipiu rai ne’e nutritivu no serve atu kuda ai-horis saidá tanba programa Ministério-nian atu hasa’e produsaun iha teritorio tomak. Ekipa peskizadór sira hahu foti amostra rai iha munisípiu hitu ne’e uza GPS ka salite hodi lao tuir pontus sira ne’ebé mak presiza atu foti tanba foti amostra la’os foti rai naran de’it maibé identifika lolos husi rai leten ba rai okos presiza 20 cm ate 60 cm nune’e peskizadór sira haree direta konteudu be no fatuk iha rai refere.
Diretór hatutan, Munisípiu Ermera foti amostra iha fatin ka pontus 22 no Bobonaro foti iha pontus 26 konforme Salite GPS ka mapa ne’ebé mak hatudu tanba ne’e peskizadór sira foti amostra la’os de’it iha Munisípiu no postu maibé kuaze tama to’o aldeia sira. Teste micro no Ph rai sei teste iha laboratoium Ministério nian no kompozisaun macro sei haruka ba laboratorium Universidade Udayana nian nune’e rezultadu teste analiza sei hakarek sai livru katak kada Munisípiu livru ida no sei entrega fila- fali ba munisípiu idak-idak ne’eduni kada munisípiu serve atu kuda ai-horis saidá bele identifika ona no ba oin Ministériu halo planu orsamentu sei baziea ba livru refere no governu mós bele implementa ona programa suku ida produtu ida.
Iha fatin hanesan, Peritu Rai nian hanesan mós hakerek na’in, Ir. I Nyoman Dibia, M.SI. husi Udayana Bali hatete katak, rezultadu sei hakarek sai livru ida kona-ba amostra rai ne’e tanba rai husi munisípiu idak-idak ho nia karatéristika lahanesan tanba amostra ne’ebé mak foti husi rai tetuk to’o iha foho lolon nune’e ninia prosesu ka jestaun rai atu kuda mós iha diferénsia ne’eduni rai hirak ne’e sei kuda komoditi tuir tipu rai ida-idak nian. Iha Timor rai produtivu luan maibé komunidade seidauk dezenvolve agrikultura ho Ortikultura diak. “Nia sujere ba komunidade sira katak rai loron ne’ebé mak to’o ona 45 porsentu ne’e bele kuda agrofloresta hanesan kuda kafe no ai-horis seluk nune’e bele satan rai hala’i wanhira tempu udan”
Nune’e mós Xefe Departamentu Solo hanesan mós peskizadór rai nian, Celestino Moreira iha Munisípiu Bobonaro esplika, prosesu foti amostra rai iha Munisípiu Bobonaro peskizadór sira hamutuk ho peritus hosi UNTL nian ne’ebé mak foti amostra husi rai tetuk mak natar no rai lolon mak to’os kuda ahi-han kahur, prosesu foti amostra ne’e sei halo preparasaun iha laboratorium Ministério Agricultura antes lori ba laboratorium Udayana Bali nian tanba kada postu ida amostra rai bele to’o 2 kilograma maibé prosesu finaliza teste analiza ne’e depende peritus hosi Indonesia ne’eduni ita espera katak iha fulan Dezembru tinan 2024 bele hetan ona rezultadu teste laboratoium iha ona formatu livru no entrega on aba Ministério atu nune’e bele fahe fila-fali ba Munisípiu sira ne’ebé mak ekipa sira foti amostra tanba tinan oin sei kontinua ba munisípiu lima ne’ebé mak seidauk foti amostra rai inklui Oecusse. “Iha mundo rai iha tipu hamutuk 12 maibé iha Timor-leste rai iha tipu 7 tanba Timor laiha foho vulkaniku (Gunung Berapi) maibé ema balun hatene de’it tipu rai ne’e mamar no toos, neduni tipu 7 ne’e kuaze iha Timor ita iha hotu. Kona-ba duransaun foti amostra ne’e tuir lolos presiza fulan hat ou lima maibé tanba tempu ne’e limitadu liu ne’eduni ekipa peskizadór apoiu hosi tékniku sira hosi Diresaun Nasionál sira hala’o kuaze fulan rua nune’e peritus sira bele analiza laboratoriun atu bele hakarek mós ho livru nune’e bele entrega livru ne’e mai ministério iha fula ikus tinan 2024 nian”. Tenik Celetino
Ekipa levantamentu survei no foti amostra rai iha Munisípiu hitu hanesan, Baucau, Viqueque, Manufahi, Ainaro, Covalima, Ermera no Bobonaro ne’e mai husi Peritus husi Universidade Udayana Bali -Indonesia, Pekizadór husi Universidade Nasionál Timor Lorosa’e (UNTL) no ekipa peskizadór Diresaun Nasionál Peskiza, apoiu tekniku hosi Diresaun Nasionál hotu iha Ministériu Agricultura Nasionál no Servisu Agricultura Municipal sira. Ekipa DMEA
