Notisia

MAP LANSA PRIMEIRA EPOKA KOILLETA HARE HEKTARES 184 IHA ATABAE

Estrela inativaEstrela inativaEstrela inativaEstrela inativaEstrela inativa
 

Fotografia/Reno/INFO-MAP

Atabae-28 Maiu 2021 Ministériu Agríkultura no Peskas (MAP) liu hosi Diresaun Nasionál Agríkultura e Hortikultura kolleta hare Nakroma hamutuk 184 hektares ho teste Ubinan 8.4 tonelada kada hektares ne’ebé mak utiliza adubus Organiku POC Nasa, Super Nasa no Hormonik iha Demo-area ba primeira epoka iha Suco Aidaba leten Postu Administrativu Atabe Munisipiu Bobonaro ba tinan 2021.
 
Iha intervista ho Ministru Agrikultura no Peskas, Pedro dos Reis hateten, iha Munisipiu Bobonaro inklui iha suku ida ne’e, ita atu halo koilleta hare iha hektares 184, iha primeira epoka ita halo iha tinan ida ne’e konsege atinje area kultivasaun to’o kolleta 4.754,7 hektares iha Maliana 1 no Maliana 2.
 
“iha fatin seluk ami kolleta hotu ona, ohin iha Suku Aidaba leten Postu Administrativu Atabae, ita koilleta hamutuk ho komunidade hodi nafatin halo aporosimasaun ho Agrikultór sira para iha vontade diak hodi kuda nafatin no responde ba situasaun seguransa ai-han iha futuru”. Tenik Ministru Pedro
 
Ministru Pedro haktuir, Ohin kolleta totál Hektares atus ida ualunulu resin haat (184), ita halo Ubinan kada hektares hetan 4,8 toneladas atu une’e Ba opin bele apoiu ba iha programa sesta Basica, ida ne’e mak ita hein hela no agora tama ba iha Segundu epoka.
Nia hatutan, ita hasa’e produsaun iha nivél Polítika ho nivél Ministeriais sira ita koko atu komunika oinsa produsaun ne’e tenke sa’e, Neduni Ministériu ho nia estrutura tomak haka’as an tenke kuda agora no ba rezultadu Ministériu seluk maka sei sosa maibe fiar katak governu tau ona osan para sosa produtu Agrikutór sira nian, tanba ne’e mak komunidade kuda de’it no nafatin hasa’e produsaun.
 
 
Iha Fatin Hanesan Diretór Servisu Agrikultura Munisipíu Bobonaro, Aderito dos Santos hateten, iha Munisipiu Bobonaro inklui fatin ida ne’e ita atu halo koilleta hektares 184, iha Munisipiu Bobonaro tomak tuir area potensial numeru ne’ebe mak iha 7.664 hektares. Neduni saída mak ita halo iha primeira epoka ita halo iha tinan ida ne’e konsege atinje area kultivasaun to’o koilleta 4.754,7 hektares kompara ho tinan kotuk ita atinje 2000 hektares iha primeiru, dadaun ne’e ita hakarak haree klima dalaruma lori mós dezastre ba ita no lori mós oportunidade ba ita liuliu tos nain sira atu bele produs buat ruma.
 
Nia salienta, kompara ho tinan kotuk ita iha 2000 hektares ne’e nia produktividade ita halo estimasaun ne’e hetan 3,5 toneladas por hektar, totál Area kultiva iha Munisípiu Bobonaro no koilleta tinan ida ne’e (2021), Átabae, 404 hektares, Balibo 32.5 hektares. Cailaco 1377.7 hektares. Maliana 2940, 5 hektares.
Fotografia/Reno/INFO-MAP
Neduni totál area kultivasaun 4.754.7ha, Ita halo Ubinan kada hektares ita hetan 4.8 tonelas kada hektares, kompara ho tinan 2020 totál koléta menus husi 2000 hektares .
 
Ita halo estimasaun hosi 4.8 x 4.754.7 = 22.822.56 ton Hare kulit se ita dulas ita nia pos koilleta ne’e diak ita dehan 50% bele sai fos entaun husi 21958.56 ton ne’e kuaze ita hetan 10.979 kuaze onze (11),mill ital toneladas fos.
ne’ebe ita kompara sei dok kuaze husi ita nia espetativa tanba saida ida ne’e fatór ida de’it maka ajuda ita klima tanba ita iha ne’e kuaze barak liu hosi area ne’e maioria tradisionál ho konvensionál. Tenik Aderito
 
Iha sorin seluk, xefe grupu Bernandino de limas hateten, sente orgulhu tanba Ministru MAP ho nia ekipa bele marka prezensa iha fatin ne’e, hodi koilleta hare.
 
“prezensa bele motiva ami diak liu tan iha futuru ami bele kuda barak liu tan, durante ne’e hosi tekniku extensionista sira akompña ami hahu husi prepara Rai, Viveiros to kuda e nune’e mós to’o kolleta”. Tenik Bernadino
 
Neduni tekniku sira halo Ubinan ne’e rasik hetan 4,8 ton/ hektares resultadu husi kompara ho tinan kotuk, ami hetan de’it 3,5 ton/hektar. Tinan ida ne’e produsaun sa’e makas.
 
Nia hatutan, maske Timor -Leste afeita ba covid-19 maibe husu mós ba estadu tenke tun mai baze hodi haree povu lori kuda para hasa’e ita produsaun iha rai laran.
 
“irigasaun iha area ne’e desde tempu Indonesia tinan barak ona irigasaun ne’e ladun permite ba ami, tanba makina mai satan bee no bee tama duni ba natar laran maibé la kobre husi rohan ba rohan tenke diak nune’e ba futuru ami Agrikultór sira bele kuda tinan ida dala rua no koillta mós dala rua”
 
Serimónia kolleta hare ne’e hetan Partisipasaun maximu hosi Eis Presidente Dr. José Ramos Horta, Embaisadór Brazil iha Timor-Leste no mós Embaisadór Indonesia iha Timor-Leste, Diretóra Jerál Agríkultura e Hortikultura, Odete Maria do Céu Guterres, Diretóra Jerál dos Serviços koorporativo (MAP) Diretór Servisu Agrikultura Munisipíu Bobonaro, Reprezentante Sekretário Preisdente Autoridade Munisipiu Bobonaro ho ekipa, no hetan seguransa Maximu hosi PNTL Munisipíu.

Parseiru ho

© 2017 Ministeriu Agrikultura no Peskas. All Rights Reserved. Designed by IT MAP

Search

Login