Manatutu- Ministériu Agríkultura no Peskas liu hosi Diresaun Jerál Agrikultura e Hortikultura koilleta hare ho total hektares 93 2020 ho objetivu atu hasa’e seguransa alimentar iha rai laran ho fundus covid-19 ne’ebé mak aloka ministériu hodi hasae produsaun agríkola. Serimonia koilleta ba epoka daruak nian ne’e hala’o iha suku Uma Boco Postu Adminitrativu Natarbora
Diretora jerál Agríkultura Hortikultura no Estensaun, Maria Odete do Céu iha nia intervista, iha loron sesta-fera(25/9) hateten, polítika Ministeriu atu hasa’e produsaun neduni orsamentu ba programa kuda hare ne’e mai hosi fundu covid19 tanba nasaun barak taka inpaktu hosi surtu covid neduni guvernu Timor-leste iha hanoin atu hasa’e seguransa alimentar iha rai laran liu hosi Minitériu ne’e mak dadaun ne’e ita koilleta ona hare 93 hektares ne’e, maibé iha area ne’e rasik iha 200 hektares.
Programa kuda hare ne’e hala’o de’it iha parte sul tanba ita aproveita udan ben ba epoka dahuluk no daruak nian, fini ne’ebé mak grupu sira, hanesan konbustivél no tratór mai hosi Diresaun servisu Agrikultura Manatutu inklui asistensia tekniku ba grupu sira.
Tinan-tinan Timor-leste inporta fos kuaze 50-60 toneladas tanba produsaun rai laran seidauk masimu neduni ho surtu covid 19 ne’e fo atensaun maka’as ba ita oinsa maka atu hasa’e produsaun agrikola neduni guvernu aloka osan barak ba area intensiva bele halo estensaun ba area ne’ebé kultivu tanba ho polítika ida atu hasa’e produsaun as atu nune’e bele reduz importasaun.
Iha fatina hanesa Diretór servisu Diresaun Agríkultura Manatutu Tomas Fransisco Piedade Ximenes mós relata katak, iha munisipiu ne’e fundus covid 19 aloka mai ba iha 200 hektraes no ohin ita koilleta ona 93 hektares ne’e antispa seguran alimentar iha rai laran.
Area kultivu iha manatuto 200 hektares no iha area kultivasaun balun agrikultór sira labele kuda hare barak tanba volume be la to’o maibé ho rezultadu ida dadaun ne’e hatudu ona rezultadu positivu.
Salvador Pires xefe grupu wetaneti salienta, membru grupu hamutuk 28 mane iha 14 no feto 14 no grupu ne’e nia area kultivasaun hamutuk 112 hektres dadaun ne’e uja de’it 15 haketares sei falta 97 hektares impaktu ne’e hosi irigasaun at no tratór laiha tanba trator boot ida de’it sei labele kobre suku ne’e iha Natarbora, inkuli laiha makina rontok hare, banhira ami koa hare ami uja tradsional hanesan sama ou baku hare de’it.
Xefe grupu ne’e husu ba Minitériu Agrikultura atu apoiu sira hadia kanal irigasaun atu nune’e sira bele utiliza area kultivasaun 112 hektares ne’e , apoiu mós mesin rontok inklui hadia trator boot neduni banhira grupu ka agrikultór halo natar bele fo asitensia ba sira tanba liu hosi atividade hirak ne’e bele hasa’e produsaun agrikola iha rai laran. (E”J)
