Lequiça -  Ai- kameli  nudar ai ida ne’ebe  importante tebes  liga ba istoria Timor  - leste ho nia kresimentu ekonomia ne’ebe mak boot ba Timor  neduni MAP liu husi  Diresaun Nasional Peskiza  komesa hala’o   teste  jereminasaun ai-kameli musan uja harmonia  (GA₃)no durasaun hoban fini  ho oras 24 to 28 , iha Sentru viveirus MAP Lequiça.

Diretór Nasional Peskiza, Estatistica e Inforasaun Geografica, Claudino Ninas Nabais  iha Sesta  -feira (3/8)  hateten katak,  Agora dadaun Ministeriu Agrikultura no Peskas Sevisu Hamutuk ho Ajensia Internasional AI-COM halo peskisa  oinsa atu halo teste jereminasaun  kuda ai-kameli uja hormoniu  (GA₃).

Durante ne’e  agrikultór sira hili ai-kameli musan hodi kuda direta de’it maibé la moris no peskisadór sira mos uja  tratamentu simples hodi kuda  ai-kameli maibé moris ladun  diak neduni Guvernu Australia liu husi Ajensia AI-COM servisu hamutuk ho ita nia peskisadór sira halo peskisa espesifiku konaba ai-kameli uja metodu  hormoniu (GA₃) hodi hoban fini ai-kameli ho durasaun tempu  oras 24 ate 28 ne’ebe mak halo kombinasaun hormon  300  Litru bé  ne’e kresimentu jereminasaun porsentajen barak liu kompara sira seluk.

Rezultadu peskisa ne’e diak tebes neduni peskisa ne’e keta para de’it iha dalan klaran maibé tenki kontinua nafatin atu nune’e bele hatudu rezultadu ida ne’ebe diak ba ita nia agrikultór sira ne’ebe mak iha interse atu kuda ai-kameli.

Iha fatin hanesan,  Luis de Almeida nu’udar  koordenadór Tekniku husi Ajensia  Ai-Com esplika, karateristiku ai-kameli ne’e difisil tebes,  neduni  peskisa  ne’e ita halo atu hare impaktu homoniu nomos oras hoban ai-kameli  musan  ne’ebe mak tekniku sira koko iha fatin balun atu aselera jereminsaun.

 Teste jereminisaun fini ai-kameli ne’e tekniku sira foin uja  iha sentru  vivieus ida ne’e  maibé sekarik ba oin mak iha rezultadu ne’ebe  diak entaun peskisadór sira sei haluan tan teste jereminasaun uja hormon ne’e  ba sentru vivierus  seluk no ai-kameli  hirak  ne’e sei kuda iha fatin ida atu ita bele halo konservasaun  hodi hare ai-kameli ida ne’ebe  diak no ladiak  i ida ne’ebe mak diak ita sei hili no kuda iha fatin seluk tan.

Luis mos hatutan,  Ai-com hahu hala’o fali nia peskiza  iha Timor kona ba introdus inovasaun foun iha parte kiik oan ida relasiona oinsa atu hamoris peskiza konaba ai-kameli, tamba ne’e  AI-COM  ho Diresaun Nasional Peskisa lansa ona livru ida oinsa kuda ai-kameli ho ai-hospidera  iha tinan oin mai hein katak ita mos bele lansa tan livru ida kona ba historia ai-kameli iha timor.

Ita hatene katak ajensia barak mak iha interese liu-liu ho aktividade floresta nian, ne’ebe halo peskiza ai-kameli nia atu diskobre lalaok tekniku diak atu kuda ai-kameli ne’e laos ONG  hotu-hotu halo ida ne’e, tamba ne’e mak Ai-Com ho  MAP liu husi diresaun pesquisa rasik hare katak ita laiha rekursu barak mak atu hala’o maibe iha peskiza kiik oan balun ita bele halo lori resolve proglema oinsa kuda ai-kameli, tamba ne’e mak ha’u hanoin kona ba kestaun atu koko jerminasau hare ne’ebe mak diak oinsa mak jerminasaun ai-kameli ho diak  liu husi Ministeriu Agrikultura hanesan peskiza deit atu  hatene klaru katak ita bele fahe informasaun iha agensia no organisaun seluk sira servisu barak  ho komunidade mai ho sira nia fasilidade no orsamentu ne’ebe naton sira bele habelar tekniku ne’e ba komunidade sira.

Ida pereira do Santos  Peskizadór husi  Departemento Solo realsa,  peskiza  ne’e primeiru vez ami koko uza halo ai-kameli ho aimoruk GA₃ ne’e rekomenda  sperta sira husi Australia, ne’e  para hakotu dormensia husi ai-kameli hodi halo ai-kameli jerminasaun lalais, ida ne’e mak ami foti ona halo peskisa   kiik oan ne’e komesa teste ona GA₃  ne’e ita hoban ho be’e deit.

Nia mos hatutan,  karik nia resultadu hatudu diak ami hakarak nia iha  kontinuasaun no fahe informasaun ba agrikultór sira uza GA₃ ba halo jerminasaun ai-kameli. E’J

Visita Radio Programa Joven Agrikulturahttps://www.mixcloud.com/elissousa/