Ermera(1/4/2025), Agrikultura mak sai savi ba dezenvolvimentu sustentavel ekonómia ba seguransa ai-han tanba ne’e Ministériu Agrikultura Pekuária Peska no Floresta liu husi programa SAPIP ho komitmentu nafatin apoiu ekipamentu agrikola ba grupu agrikultór sira no lansa makina kuda hare modernu iha suku Asulau Sare Postru Administrativu Hatulia A.
Ministru Agrikultura Pekuária Peska no Floresta Marcos “MAMETA” Da Cruz hatete, Agrikultór mak sai autór ba dezenvolvimentu setór agrikultura iha Timor-Leste tanba ne’e mak atu hasa’e produsaun tenki apoiu ekipamentu modernu sira ba agrikultór hanesan tratór fila rai, makina kuda hare no makin koa hare, durante ne’e iha prosesu kuda hare ne’e presiza tempu naruk no presiza mós ema barak inklui gasta kustu ne’ebé mak boot ba kuda hare refere no Iha tempu post kolleta hare barak mak sei lakon tanba koa no hamo’os manuál de’it.
Ministru realsa, ema barak hanoin servisu agrikultura ne’e fasil tanba ne’e sempre koalia katak tanba tanba saída mak produsaun la sa’e maibé servisu agrikultura ne’e servisu ida ne’ebé mak todan tanba servisu iha loron laran, be laran no udan laran ne’eduni mak Ministériu Agrikultura buka meius nafatin atu fasilita no apoiu agrikultór sira ho ekipamentu modernu nune’e agrikultór sir a bele reduz tempu servisu no operasionál ba kustu kuda hare nian no reduz lakon hare iha tempu koa hare.
Makina hirak ne’e apoiu husi programa SAPIP no hetan finansiamentu husi Banku Mundial, Programa ne’e apoiu de’it ba Munisípiu sira ne’ebé mak partensia ba Basis Hidrografiku sira iha Timor Leste, Munisípiu 6 ne’ebé mak laos alvu ba Programa SAPIP, Governu liu husi Ministériu Agrikultura preve Orsamentu Jerál Estadu nian hosi sosa ekipamentu agrikola hodi ba fahe mós ba agrikultór ka grupu sira iha Munisípiu refere.
Ministru hatutan, Ministériu apoiu makina ne’e atu reduz kustu no tempu inklui reduz hare lakon banhira kolleta tanba makina koa hare ne’e iha funsaun tolu mak hanesan, koa , hamo’os hare no ense ba karon ne’eduni makina hirak ne’e sei proteje kualidade hare nafatin. “ autoridade lokál aprezenta kestaun balun hanesan, tratór no infrastrututa baziku hanesan irrigasaun tanba iha Munisípiu Ermera natar ne’ebé mak luan iha de’it suku Asulau Sare tanba ne’e ba oin Ministériu Planu hodi konstrui irrigasaun iha fatin ne’e tanba dadaun mota boot fahe tia área Sare ne’e ba rua”. Tenik Nia
Iha Fatin hanesan, Presidenti Autoridade Municipal Ermera, José Martinho Dos Santos Soares, agradese no orgullu ba Ministériu Agrikultura tanba bele apoiu makina modernu ba grupu agrikultór sira, hodi muda agrikultura tradisionál ba agrikultura modernu tanba antes ne’e ema kuda no koa hare tradisionál uza de’it liman tanba ne’e governu lia husi Ministériu hodi apoiu komuidade sira hodi dezenvolve setór agrikultura liu-liu konaba hare nune’e ba oin bele hasa’e produsaun hare diak liu tan.
PAM mós husu ba grupu sira ne’ebé mak hetan apoiu ekipamentu hirak ne’e tenki hatene kuidadu no halo manutensaun nune’e bele uja ba tempu naruk tanba ekipamentu ne’e sosa tanba hetan apoiu husi Banku Mundial.
Alende ne’e Xefe grupu bele, Armando Martins Soares husi suku Asulau Sare postu administrativu Hatulia A, senti orgullu tebes tanba bele hetan apoiu makina modernu sira ne’e, makina hirak ne’e foun ba sira iha suku refere tanba durante ne’e kuda hare no koa hare uza tradisioanál de’it maib’e ho makin ida ne’e bele apoiu sira nia servisu hodi hafasil sira iha tempu halo natar nune’e bao in bele hasa’e produsaun ho maximu.
Ekipamentu agrikola ne’ebé mak apoiu grupu benifisiariu hamutuk hitu iha Munisípiu Ermera mak hanesan makina kuda hare unidade 14, makina koa 7, tratór ki’ik unidade 7 inklui bandeza fini hare nian hamutuk 2.250. Ekipa DMEA