Baucau-Ministeriu Agrikultura no Peskas liu husi Diresaun Nasional Agrikultura e Hortikultura no Extensaun implementa programa Sintura Horikultura hanesan Atividade kuda modo, ne’e hanesan politika Ministeriu oinsa atu hakbesik ita nia agrikultór ba iha agrikultura familiar, foin lalais ne’e iha suku Wailili no Gariuai.

Vice Ministru MAP Marcos da Cruz iha nia deskurus esplika, Ministeriu buka atu apoiu grupu agrikultór sira atu bele inisia sira liu husi programa ida ne’e tanba iha inisiativa no involvementu boot hakarak kopera ho Ministeriu atu bele dezenvolve modo iha area hortikultura.

“Ha’u fo apresia boot no konsidera ita boot sira nia vontade atu servisu hamutuk tanba wainhira iha vontade no hakarak atu halo buat ruma nemak importante, Menisteriu Agrikultura laos mak foin primeiraves apoiu atividade hanesan ne’e maibe tinan barak ona Ministeriu fo apoiu ba grupu agrikultór sira, dala ruma MAP apoiu fila rai gratuita kuandu fila tiha rai depois sira la kuda ne’e hatudu katak sira laiha seriedade, laiha vontade ne’ebe mak diak hodi bele involve no kopera ho MAP”. Teknik Vice ministru MAP.

Vice ministru MAP hatutan tan, Servisu iha area agrikultura ne’e ita hotu hatene, tanba ne’e dunik mak ema barak ladun iha interse no hakarak atu involve iha seitór agrikultura tanba servisu tenki iha loron manas no udan laran hodi hamos du’ut no tenki kuidadu aihoris ou modo ne’ebe mak kuda ona.

Atividade hirak ne’e hotu presiza ema nia vontade, hakarak tenki seriu, ita boot sira iha ne’e hamutuk hodi Kontinua ba oin oinsa atu produs bebeik modo no aifuan nemak ema dehan sustentabilidade agrikultura.

Diretór Geral Agrikultura e Hortikultura no Extensaun, Deolindo da Silva hateten katak, Metode ne’ebe uja kuda modo mak Musan Plastiku, nia funsaun atu bele halo presaun ba Gulma atu labele destroi ekolojia.

Metodu kuda modo oan iha variasaun oin-oin, hanesan agora dadauk ne’e uja metodu musan plastik ne’e modernu oitoan ona, iha balun mos sira la uza ida ne’e maibe sei uja plastiku falun rai ka kantadeiru pois halo kuak plastiku ne’e hansan halo konpitisaun ba duut atu halo apresaun ba duut sira, balun mos sei uja metode Terpal terbuka ou livre treinu ne’e hanesan presiza energia ema nian hodi hamos du’ut ne’ebe mak moris.

Ministeriu mos sei hare fali-fila fatin seluk ne’ebe mak seidauk implementa programa sintura Agrikulutra ne’e atu nune’e ba oin halo luan tan no melhora ekonomia familiar liu husi programa sira hanesan ne’e.

Iha fatin hanesan, Diretór Diresaun Servisu Agrikultura Munisipiu Baucau Domingos S.Ribeiro realsa katak, agora dadauk ita atu hahu kuda modo maske buat hirak   ne’e bain-bain ita kuda hela maibe metode ne’ebe mak uja ne’e modernu neduni iha mumentu ne’e ita bele dehan hahu ona prosesu foun ida.

MAP rasik iha nia orientasaun no objetivu ida katak atu kria kampu servisu iha area rurais liu husi transformasaun mentalidade ba grupu agrikultór sira, buat hirak ne’e agora dadauk lao no implementa tiha ona iha Munisipiu ida ne’e espesial iha suku Gariuai nomos Wailili.

Fatin rua ne’e, Ministeriu tau hanesan Primeira parte atu hahu hare oinsa mak ba oin atu kontinua no bele habelar ba fatin sira seluk laos iha Baucau laran de’it mos ba iha munisipiu seluk.

Domingos S.Ribeiro hatutan tan, hau hakarak husu ba grupu agrikultór sira no mos jovens sira ne’ebe servisu iha fatin ida ne’e katak ita boot sira iha kapasidade ne’ebe naton atu bele ajuda malu bele implementa atividade ne’e ho susessu.

Aliende ne’e mos xefi grupu Wailolo Buras, Julião da Costa Belo informa, iha grupu ne’e ami hamutuk ema nain 16   husi uma kain 5 iha suku cairiri ne’e simu programa ne’e husi MAP ne’ebe hanaran Sintura Agrikultura oinsa kodo modo ho uja metodu musan plastik ne’e.

Modo ne’ebe mak kuda hanesan Aimanas fuan boot, Kobi Flor, brokoli, lis mean no modo sira seluk.

Julião da Costa Belo salienta tan, Grupu foin hari’i iha fulan Agustus tinan ida ne’e no ami iha esperansa boot katak ami bele halao programa ne’e susesu iha ami nia suku laran no ami sei habelar ba maluk grupu agrikultór sira seluk ne’ebe mak iha interese atu kuda modo uja metodu foun ida ne’e.

Total area hamutuk hetare 10   iha suku rua hanesan, Gariuai no Wailili minisipiu Baucau ne’ebe mak implementa program sintura agrikultura.